A 21. század mezőgazdasága egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe. A népesség növekedése, a klímaváltozás hatásai, a természeti erőforrások kimerülése és a környezeti fenntarthatóság iránti növekvő igény mind arra ösztönzik a gazdálkodókat, hogy hatékonyabb és fenntarthatóbb termelési módszereket alkalmazzanak. Ebben a törekvésben a precíziós mezőgazdaság kulcsfontosságú szerepet játszik, és egyik legígéretesebb technológiája a változó dózisú kijuttatás (Variable Rate Technology – VRT).

A VRT alapvetően a helyspecifikus gazdálkodás elvén nyugszik. A hagyományos, egyenletes kijuttatással ellentétben, amely a teljes termőterületet egységesen kezeli, a VRT felismeri és figyelembe veszi a termőföldek heterogenitását. Ez azt jelenti, hogy a talajadottságok, a növények tápanyagigénye, a gyomfertőzöttség, a kártevők előfordulása és a terméspotenciál a területen belül jelentősen eltérhet. A VRT célja, hogy ezeket a különbségeket kihasználva, a lehető legpontosabban juttassa ki a szükséges inputanyagokat (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag stb.) az adott terület igényeinek megfelelően.

A VRT működési elve és technológiái

A VRT rendszerek működése több lépésből áll, amelyek szorosan összefüggenek egymással. Az első és talán legfontosabb lépés a termőterület alapos felmérése és a különböző zónák azonosítása. Ez a felmérés többféle módszerrel történhet, amelyek mindegyike értékes adatokat szolgáltat a termőföldek heterogenitásáról:

• Műholdfelvételek és drónok: A távérzékelés eszközei, amelyek nagy felbontású képeket és adatokat szolgáltatnak a növényzet állapotáról, a talajnedvességről és más fontos paraméterekről. Ezek az adatok segítenek azonosítani a gyengébb és erősebb termőképességű területeket.
• Talajszkennerek: Ezek a szenzorok a talaj elektromos vezetőképességét mérik, ami összefügg a talaj textúrájával, nedvességtartalmával és tápanyagtartalmával. A talajszkennerek részletes térképet készítenek a talajadottságokról.
• Szenzorok a gépeken: A kijuttató gépekre szerelt szenzorok valós időben mérik a növények állapotát (pl. biomasszát, klorofilltartalmat), és ezek alapján automatikusan szabályozzák a kijuttatott anyag mennyiségét.
• Talajmintavétel és laboratóriumi elemzés: A hagyományos módszer, amely pontos képet ad a talaj tápanyagtartalmáról és pH-értékéről. A talajmintavétel eredményei alapján kijuttatási terv készíthető.
• Hozamtérképek: A betakarító gépekre szerelt szenzorok mérik a terméshozamot a terület különböző részein. A hozamtérképek értékes információt szolgáltatnak a termőföldek terméspotenciáljáról.

A felmérés során gyűjtött adatok alapján a VRT rendszerek térképeket készítenek, amelyek bemutatják a termőföldek heterogenitását. Ezek a térképek képezik a kijuttatási terv alapját, amely meghatározza, hogy az egyes zónákban milyen mennyiségű inputanyagot kell kijuttatni. A kijuttatási tervet a gazdálkodó vagy egy szakember készíti el, figyelembe véve a termőföldek adottságait, a növények igényeit és a gazdálkodási célokat.

A kijuttatás során a VRT rendszerek a GPS, GNSS és GIS adatok alapján automatikusan szabályozzák a kijuttató gépek működését. A kijuttató gépek (pl. műtrágyaszórók, permetezők, vetőgépek) olyan vezérlőrendszerrel vannak ellátva, amely a térképen meghatározott dózisoknak megfelelően változtatja a kijuttatott anyag mennyiségét. Ezáltal biztosítható a helyspecifikus kijuttatás, vagyis az, hogy minden terület a számára optimális mennyiségű inputanyagot kapja.

A VRT rendszerek különböző technológiákat alkalmazhatnak a kijuttatás szabályozására. Ezek közé tartozik a hidraulikus vezérlés, az elektromos vezérlés és a pneumatikus vezérlés. A modern VRT rendszerek gyakran integrálják ezeket a technológiákat, és valós idejű adatok alapján, automatikusan szabályozzák a kijuttatást.

A VRT alkalmazásának előnyei és kihívásai

A VRT alkalmazása számos jelentős előnnyel jár a gazdálkodók számára, amelyek mind hozzájárulnak a fenntarthatóbb és hatékonyabb termeléshez:

• Inputanyagok hatékonyabb felhasználása: A VRT lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy pontosan a szükséges mennyiségű inputanyagot juttassák ki, elkerülve a túlzott kijuttatást. Ez csökkenti a pazarlást, a költségeket és a környezeti terhelést.
• Terméshozam növelése: A VRT optimalizálja a tápanyagellátást és a növényvédelmet, ami hozzájárul a terméshozam növeléséhez. A növények a számukra optimális feltételeket kapják, ami javítja a fejlődésüket és a termőképességüket.
• Termény minőségének javítása: A kiegyensúlyozott tápanyagellátás és a célzott növényvédelem javítja a termény minőségét, ami magasabb piaci értéket eredményezhet.
• Költségek csökkentése: A VRT csökkenti az inputanyagok felhasználását, ami közvetlenül csökkenti a termelési költségeket. Bár a VRT rendszerek beszerzése kezdetben költséges lehet, a hosszú távú megtérülés jelentős lehet.
• Környezeti terhelés minimalizálása: A VRT csökkenti a műtrágyák és növényvédő szerek környezetbe jutását, ami minimalizálja a környezeti terhelést és hozzájárul a fenntartható mezőgazdasághoz.

A VRT alkalmazása azonban kihívásokat is jelent, amelyekkel a gazdálkodóknak szembe kell nézniük:

• Költségek: A VRT rendszerek beszerzése és üzemeltetése jelentős beruházást igényelhet, ami különösen a kisebb gazdaságok számára lehet akadály.
• Szaktudás: A VRT alkalmazása megköveteli a gazdálkodóktól a technológia használatának elsajátítását, a térképek értelmezését és a kijuttatási tervek elkészítését. Ez folyamatos tanulást és képzést igényel.
• Adatok gyűjtése és elemzése: A VRT rendszerek hatékony működéséhez nagy mennyiségű adat gyűjtése és elemzése szükséges. Ez időigényes lehet, és speciális szoftverek és szakértelem szükséges hozzá.
• Kompatibilitás: A különböző VRT rendszerek és gépek közötti kompatibilitási problémák merülhetnek fel, ami megnehezítheti a rendszerek integrálását.

A VRT alkalmazásának sikeressége nagyban függ a gazdálkodók elkötelezettségétől, a technológia megfelelő használatától és a folyamatos tanulástól. A gazdálkodóknak érdemes szakértők segítségét kérni a rendszerek kiválasztásában, telepítésében és üzemeltetésében.

A VRT alkalmazási területei és példái

A VRT technológia a mezőgazdaság számos területén alkalmazható, és a gazdálkodók egyre szélesebb körben használják a termelés optimalizálására:

• Műtrágyázás: A VRT lehetővé teszi a talaj tápanyagtartalmának és a növények igényeinek megfelelő műtrágya kijuttatását. Ezáltal elkerülhető a túlzott műtrágyázás, ami pazarláshoz és környezeti károkhoz vezethet. Például, ha egy adott területen alacsony a nitrogénszint, a VRT rendszer automatikusan növeli a nitrogénműtrágya dózisát, míg a magas nitrogénszintű területeken csökkenti azt.
• Növényvédelem: A VRT segítségével a gazdálkodók a kártevők és kórokozók előfordulásának megfelelően juttathatják ki a növényvédő szereket. Ezáltal csökkenthető a növényvédő szerek felhasználása, ami csökkenti a környezeti terhelést és a költségeket. Például, ha egy adott területen magas a gyomfertőzöttség, a VRT rendszer csak ott juttat ki gyomirtót, a tiszta területeket pedig kihagyja.
• Vetés: A VRT lehetővé teszi a talajadottságoknak megfelelően változtatható vetési sűrűséget. Ezáltal optimalizálható a növényállomány és növelhető a terméshozam. Például, a gyengébb termőképességű területeken növelhető a vetési sűrűség, míg az erősebb területeken csökkenthető.
• Öntözés: A VRT segítségével a gazdálkodók a talajnedvességnek megfelelően szabályozhatják az öntözést. Ezáltal csökkenthető a vízpazarlás és növelhető a vízfelhasználás hatékonysága. Például, a szárazabb területeken növelhető az öntözés intenzitása, míg a nedvesebb területeken csökkenthető.

i-CONNECT KÉSZLET (Komplett ISOBUS kiépítés traktorra)                                                                                   Terranav AS20 automata komrányzási rendszer                                                                                            

   Termék megtekintése                                                Ajánlatkérés

A VRT jövője és a technológiai fejlődés irányai

A VRT technológia folyamatosan fejlődik, és egyre újabb megoldások jelennek meg a piacon. A jövőben várhatóan a következő irányokban történik majd jelentős előrelépés:

• Mesterséges intelligencia (MI) és gépi tanulás: Az MI és a gépi tanulás lehetővé teszi a VRT rendszerek számára, hogy még pontosabban elemezzék a termőterületek adatait és optimalizálják a kijuttatási terveket. Az MI képes lesz a komplex összefüggések felismerésére és a döntések automatizálására.
• Robotika és automatizálás: A robotok és az automatizált rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak a VRT alkalmazásában. A robotok képesek lesznek a szenzorok telepítésére, a talajminták gyűjtésére és a precíziós kijuttatásra.
• Big data és felhőalapú rendszerek: A VRT rendszerek által generált hatalmas mennyiségű adatot felhőalapú rendszerekben tárolják és elemzik. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy átfogó képet kapjanak a termelési folyamatokról és optimalizálják a döntéseiket.
• Integráció más technológiákkal: A VRT rendszerek egyre inkább integrálódnak más precíziós mezőgazdasági technológiákkal, például a drónokkal, a telematikai rendszerekkel és a döntéstámogató rendszerekkel. Ez lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy átfogó és hatékony megoldásokat alkalmazzanak a termelés optimalizálására.

A VRT technológia fejlődése kulcsfontosságú a fenntartható és hatékony mezőgazdasági termelés jövője szempontjából. A VRT segítségével a gazdálkodók képesek lesznek a termelés optimalizálására, a költségek csökkentésére és a környezeti terhelés minimalizálására, miközben biztosítják a világ növekvő népességének élelmiszerellátását. A precíziós mezőgazdaság és a VRT alkalmazása nem csupán technológiai innováció, hanem egy szemléletváltás is, amely a természeti erőforrások felelős használatára és a fenntartható jövő megteremtésére irányul.